mizújs a héten?
Megnyitó a Horizontban, Nyitott Műterem a Trafóval, Hito Steyerl webinárium, ha múzeumba mennél, MODEM.
2020.01.18-24.
HUSZADIKA, SZERDA
Pintér Dia 2013-ban végzett a Képző festő szakán, az este hatkor nyíló Mindent el kell kezdeni valahol második önálló kiállítása a Horizont Galériában. Március 3-ig megtekinthető.
A kiállítás egy – a konfliktusokra – elhárító mechanizmusokkal reagáló fiktív ember pszichodinamikai terébe enged betekintést. A képek vizuálisan összegyűjteni kívánják az énvédő viselkedésmotívumoknak egy részét, amelyek árnyképként a háttérből a valóság érzékelést torzíthatják.
A munkák a tárgyalt mechanizmusokkal nemcsak a klasszikus vadászjelenetekkel állít fel analógiákat, és épít motívumkészletet, hanem felelevenítődnek különböző korok, különböző szereplői is. Így mintha más-más idősíkokból szemlélnénk a jelen időben ezen jelenségeket.
Mindez egy viszonylag tükörszimmetrikus kiállítási formában, egymással szembeni képpárokban valósul meg. A kettősség, a bizonytalanság egy egyensúly keresésbe is rendeződik. A belső térben szénrajzok jelenítik meg az árnyképeket, míg a szerpentin szalagokkal készült munkák egy külső világot, amely mintegy be és kivezetik a nézőt a kinti térből a belső térbe.
Lokalizálva a kiállítás tematikáját, ezen mechanizmusoknak a társadalmunkban való megjelenését kívántam valamilyen formában feldolgozni, amelynek központi problémája az önismeret általános hiánya és a mindennapos viselkedéskultúra problematikus szerkezete.
1066 Budapest, Zichy Jenő utca 32. // Nyitvatartás: kedd-szerda 14 és 18 óra között, csütörtök-péntek 14 és 19 óra között
HUSZONEGYEDIKE, CSÜTÖRTÖK
Este kilenctől, a Trafó hetedik Nyitott Műtermében Keresztesi Botonddal beszélget Miklósvölgyi Zsolt.
Keresztesi Botond budapesti műtermébe látogatunk el Miklósvölgyi Zsolt szerkesztő, kritikus, a Technologie und das Unheimliche és a Hungarofuturista mozgalom társalapítója, a Café Bábel folyóirat szerkesztője vezetésével.
Keresztesi Botond munkái elsősorban a figurális alapokon nyugvó festészet médiumához köthetők - képeinek kiindulópontját jellemzően mindennapi, ikonikus használati vagy dísztárgyakról készült, interneten talált vagy saját készítésű fotók jelentik. Keresztesi festményein kollázsszerűen olvadnak egymásba különféle művészet-, grafika- és designtörténeti referenciahálók, idők, síkok és terek. Egyes munkái a korai magyar avantgárd festészetéhez és a negyvenes évek plakátművészetéhez kapcsolhatók vizuálisan, más alkotásainál a nyolcvanas évek tárgykultúrája, popkultúrája és az időszak reklámjainak vizualitása köszön vissza. Keresztesi vásznain lazán megférnek egymás mellett Magritte és de Chirico metafizikus minimalizmussal átitatott figurális idézetei; a trecento tájképfestészetet referáló képstruktúrák, antik szobortorzók, Henry Moore, vagy Brancusi alkotásai.
Keresztesi számára ezen túl fontos viszonyítási pont a számítógép virtuális felületeinek látványa, a stock-fotók, a különféle filterek vagy a 3D-renderelés effektjei. Sajátos, szürrealitásba hajló, meglepő képzettársításokkal operáló formanyelve tárgyak és szimbólumok vizsgálatán keresztül fejt vissza a múltból eredő, de a jelent is meghatározó narratívákat.
HUSZONKETTEDIKE, PÉNTEK
Hito Steyerl: Lecture este hatkor, Zoomon. Ingyenes regisztráció, pikkpakk fogyó helyek.
A Torontói Egyetem Az ellenállás dramaturgiái (Dramaturgies of Resistance) címmel indított online előadás-sorozatot, bárki részt vehet rajta Zoomon, csak regisztrálni kell.
A pénteki webinár egyszer már sold out volt, azóta megoldották, hogy többen részt vehessenek. Azt írják, ha ismét betelik megpróbálnak alternatívát keresni, érdemes figyelni, ahogy a sorozat későbbi eseményeire is.
Hito Steyerl német képzőművész, író, filmrendező. Legutóbb Düsseldorfban volt kiállítása, I will survive címmel. A Kunstsammlung Nordrhein-Westfalen honlapján bele tudtok nézni, feltöltötték többek között a 2019-es Velencei Biennálén bemutatott installációjának, a Leonardo tengeralattjárójának virtuális verzióját. Kifejezetten a kiállításra készült a SocialSim, ebből egy részletet, a Dancing Maniát szintén megtaláltok online. A "társadalmi koreográfia" alcímű munkában Steyerl avatárjával szimulálhatjuk és ritualizálhatjuk a COVID-19 körül forgó valóságunk, játszva a paranoia elburjánzásával, a szociális távolságtartás beállításával, a népesség számának meghatározásával stb. Ha tetszik a webinár, vagy ha lecsúsznál róla, ide kattintva találsz egy playlistet Steyerl előadásaiból.
DEBRECENBE KÉNE MENNI
Hétvégére vagy a vizsgaidőszak végére álljon itt egy kiruccanás. A MODEM kiállításai nem most nyíltak és nem zárnak még, de így legalább bőségesen van idő vonatot nézni az Elvirán. Mindenki rég volt múzeumban, használjuk ki, hogy a MODEM-be lehet menni! UPDATE: A múzeum a járvány miatt nem látogatható!
FEBRUÁR TIZENNEGYEDIKÉN ZÁR Ferenczy Zsolt Klónia című kiállítása.
Ferenczy Zsolt Klónia című kiállításában a kapitalizmus, a progresszió és a felhalmozás kritikáját fogalmazza meg egymásra ható folyamatok vizuális diskurzusaiként. A kiállítás maga is kunstkammer jelleget ölt, amelyhez hozzájárul az a széles hangulati és műfaji spektrum, amelyen Ferenczy játszik. A tárlat drámai, traumatikus, máskor humoros, abszurd, sőt imaginárius képeket idéz meg festményeken, rajzokon, kisfilmeken, installációkon és objekteken keresztül.
Kuriózumokat rejtő kabinetjében Ferenczy különböző totalitárius rendszerek emlékképeinek nem tökéletes klónjain keresztül vizsgálja az ember és a természet viszonyát, az elidegenedés, a kifosztás mechanizmusát úgy, hogy közben kutatja mindezek okait csakúgy, mint az eredet, a túlélés és az önvédelem lehetőségeit.
Az állatábrázolások nagyrészt a kolonializáció időszakát idézik, a Holland Kelet-indiai Társaságnak dolgozó 17-18. századi természetgyűjtők világát tárja fel a látogatók előtt. Ezek az utazók a gyűjtést szenzációs formákban és páratlan méretekben valósították meg csodaszobáikban, a Wunderkammerekben. Közülük is Albert Eckhout és Frans Post haarlemi festők kolonialista tájképei, valamint a természettudós és gyűjtő Albertus Seba rajzai kerülnek kapcsolatba Ferenczy műveivel.
A Monarchia (és provincia) világát a vadászat, a viseletek és a lovas alakjának újraértelmezett mementói sejtetik. Az államszocializmus táj- és véleményformáló erejét az orosz bombák okozta „tájsebeken” és az 1970-es évek társadalomkritikus meséin keresztül érzékeljük. Végül pedig a természet mutatja meg uralkodó arcát. A kérdés az, hogy akarunk-e, kell-e és tudunk-e tanulni még valamit a hangya- és darázskolóniáktól, a lengedező bambuszoktól vagy a folyton változó felhőktől.
MÁRCIUS HETEDIKÉN ZÁR a Kisadózok, Laci&Balázs kiállítása.
Antal Balázs és Hatházi László művészpárosa 2007 óta dolgozik közösen. A MODEM-ben megrendezett Kisadózók az első nagy intézményi kiállításuk, amelyen döntő többségben újonnan készült műveket mutatnak. A két művész (Laci&Balázs) több mint tíz éve dolgozik az építőiparban díszítőfestőként. A „pénzkereső” munkájuk során használt anyagok korábban is képzőművészeti tevékenységük részét képezték. A mostani alkotások már teljes egészében az építőiparban megélt helyzetekre, hangulatokra, emberekre és anyagokra fókuszálnak. A tárlatot művészduóra jellemző finom irónia hatja át; nehéz eldönteni, hogy egy templom felújítását láthatjuk-e vagy az építőiparnak emelt groteszk szentélyt.
ÁPRILIS TIZENEGYEDIKÉN ZÁR az Időhúzás, Kicsiny Balázs kiállítása.
Az egyik legsokoldalúbb, nemzetközileg is elismert kortárs magyar képzőművész műveiből rendezünk nagyszabású kiállítást a második emeleti térben, ahol Magyarországon most első ízben lesz látható Kicsiny Balázs eddigi, több mint harminc évet felölelő életművének valamennyi korszakát bemutató tárlat. Kicsiny Balázs művészetének alapja a különféle foglalkozások és az ezekhez kapcsolódó emberi helyzetek allegorikus dimenziójának vizsgálata. Eltérő időrétegeket sűrít össze egy-egy műalkotásban, így mutatva rá az idő- és térbeli távolságok illékonyságára, a különböző korok egymásra épülésére és azok párbeszédére. A tárlat különlegessége, hogy a MODEM 2. emeleti csarnokszerű kiállítótermében most először láthatjuk majd fizikailag egymás mellett Kicsiny tizenkét ikonikus installációját, amelyek ezáltal szimbolikusan is első ízben kerülnek egymással párbeszédbe. A kiállításra számos hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkeznek művek.
Kurátor: Bódi Kinga
4026 Debrecen, Hunyadi János u. 1-3. // Nyitvatartás: kedd-péntek 13-18 óra között, hétvégén 10-18 óra között
Felnőttként 1500 Ft a belépő, diákként és nyugdíjasként 750 Ft, a családi jegy (2 felnőtt, 3 gyerek) 3000 Ft