Kergyó Zsófia
mizújs a héten?
Három nyíló kiállítás, egy virtuális műteremlátogatás.
Nagyházi Contemporary, Trafó, Godot Kortárs Művészeti Intézet, MaMü.
2020. január 11-17.
TIZENKETTEDIKE, KEDD
Metamorfózis címmel nyílt meg Kiss Dániel kiállítása a Nagyházi Contemporaryben. Január 26-áig megtekinthető.

A rajzi alapokon nyugvó formákat a folytonosság, az önmagukba való visszatérés és a végtelenre való utalás jellemzi. Kiss Dániel munkáinak készítése során a fő alapelv, hogy az adott anyag fizikai tulajdonságaihoz alkalmazkodva, egy anyagból jöjjenek létre – ragasztás vagy csapolás nélkül.
Központi témájuk a környezetünkben megfigyelhető optikai jelenségek: a művészt immár több éve a muscae volitantes (üvegtesti homály) foglalkoztatja.
Az emberi szem fejlődése során a szemet tápláló erek, valamint sejtek maradványai a csarnokvízben úszva árnyékot vetnek a szemfenékre, így jön létre a néha megfigyelhető jelenség.
Ennek formái, rajzolatai adják szobrai és grafikái alapgondolatát. A folyton változó és mozgó formák végtelen permutációja végtelen megoldást eredményez. Jelenleg a megfigyelt alakzatok egységnyi idő alatt megtett mozgása a térben és ezen idő alatt végbemenő változásuk tanulmányozása, valamint biodiverzitása áll érdeklődése középpontjában.
1055 Budapest, Falk Miksa utca 13. // Nyitvatartás: hétfő-péntek 10-18 óra között
TIZENNEGYEDIKE, CSÜTÖRTÖK
Este kilenc – A Trafó Nyitott Műtermében ezen a héten Gróf Ferenccel beszélget Szalai Borbála.

Gróf Ferenc párizsi műtermébe látogatunk el Szalai Borbála kurátor vezetésével.
Gróf Ferenc (1972) a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán folytatott tanulmányait követően az ELTE művészettörténet tanszékének hallgatója volt. 2001-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán, majd Párizsba költözött, ahol azóta is él és dolgozik. 2012 óta a bourges-i École Nationale Supérieure d’Art (ENSA) oktatója. Tervezőgrafika és térbeli kísérletek keresztmetszetében létrejövő munkái ideológiai lenyomatokkal foglalkoznak. Alapító tagja a 2004-ben Jean-Baptiste Naudy-val közösen létrehozott Société Réaliste művészcsoportnak, melynek fókuszában a kortárs politikai reprezentáció kérdései és szövegközpontú intervenciók álltak.
A kritikai, narratív design gyakorlatként is jellemezhető tevékenységükben központi helyet kapott az olyan vizuális kommunikációs eszközök gyűjtése, vizsgálata, kiforgatása és dekonstruálása, amelyeket intézmények, kormányok, uralkodók, vagyis a hatalom képviselői fejlesztettek ki és használtak vallási, politikai, kulturális, művészi, vagy financiális területen saját maguk pozicionálására. Gróf Ferenc a Société Réaliste tagjaként 2004-től több mint tíz éven keresztül nem folytatott egyéni praxist. A Société Réaliste több nemzetközi kiállításon és biennálén vett részt, 2008-2009 folyamán a maastricht-i Jan van Eyck Academie kutatói ösztöndíjasai voltak. A párizsi Jeu de Paume, a budapesti Ludwig Múzeum és a bukaresti MNAC tereiben bemutatott empire, state, building című kiállítássorozat (2011-2012) összegezte tevékenységüket.
Gróf Ferenc egyéni kiállításai az elmúlt években többek között az acb Galériában, a Kiscelli Múzeumban, a Stúdió Galériában és a FUGA Budapesti Építészeti Központban voltak láthatóak, csoportos kiállításokon pedig a New York-i Hessel Museum of Art and CCS Bard Galleries, a białystoki Galeria Arsenał, a Poncé sur le Loir-beli Les moulins de Paillard, a bécsi Georg Kargl Gallery, a belgrádi Kulturni Centar, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria, valamint az Új Budapest Galéria kiállításain szerepelt.
TIZENÖTÖDIKE, PÉNTEK
A Godot Kortárs Művészeti Intézetben Tabula rasa – Károlyi Zsigmond és a „monokróm festőosztály” címmel nyílik kiállítás. Április 15-éig megtekinthető.

A 90-es évek rendszerváltása a Magyar Képzőművészeti Főiskola szellemiségében is fontos fordulópontot jelentett, hiszen ekkoriban került a főiskola oktatói közé Beke László, Maurer Dóra, Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Klimó Károly, Peternák Miklós és Sugár János. Továbbá, ekkor indította el Károlyi Zsigmond monokróm kurzusát, amely a 19. századi pedagógiai elvekkel szemben a monokróm/radikális festészetet tekintette az új akadémiai gondolkodás alapjának.
A Tabula Rasa című kiállítás a „monokróm festőosztály” történetét mutatja be, az osztály tanárainak – Károlyi Zsigmond, Bernát András, Gál András – és a kurzusokat látogató hallgatók – Braun András, Erdélyi Gábor, Gálik András, Havas Bálint, Kis Varsó, Káldi Kata, Szabó Dezső, Uglár Csaba – válogatott alkotásain keresztül.
1036 Budapest, Fényes Adolf utca 21. // Nyitvatartás: kedd-vasárnap 14 és 18 óra között
Belépő: 1500 Ft // diákoknak, nyugdíjasoknak és óbudai lakosoknak 1000 Ft
Este hatkor nyílik a Skurc Töredekékek című kiállítása a MaMüben. Február 5-éig látogatható.

A címül szolgáló szó egy véletlen elírás által többletjelentésre tett szert, így formailag hasonlóvá vált tartalmához.
„A szétesés a fragmentáció és feloldódás folyamatának mytopoetikus megjelenése, amely megújuláshoz vezethet. A halál családjába tartozó szétesés felszólítja a termékenységet és a feltámadást, felszabadítva a libidót a védekező struktúrák lebontásával, amíg csak a személyiség csontjai maradnak, amelyekre új test jön létre. Ennek a folyamatnak a varázsát a finomság és a stabilitás feláldozása képezi. A megbomlás túlélése az áldozat és a teremtés, a szenvedés és az átalakulás közötti intimitást indítja el.” (Eliade, Mircea. Shamanism. NY, 1964.)
A csoport tagjai a töredékesség értelmezéséhez különböző motivációval jutnak el, mégis azonos formanyelvvel. A töredékesség lehet egy alapvető értelmetlenség vagy az értelmezés eszköze.
Kiállító művészek: BENCS Dániel | LÁZÁR Kristóf | MATISZ Richárd | NÉMETH Dávid | NÉMETH László | ÜVEGES Mónika
A kiállítás kurátora BENCE Bettina
1071 Budapest, Damjanich u. 39. bejárat a Murányi utcából // Nyitvatartás: szerda, csütörtök, péntek 16-19 óra között