• Ács Kinga-Noémi

APPETIBLE ATTITUDES 01-02 – TDK-szemle

A Műterem rovat TDK-szemle sorozatában a 2020-as TDK-ra leadott pályaműveket és azok kísérőszövegeit tesszük hozzáférhetővé apróbb változtatásokkal.


Most Ács Kinga-Noémi (képgrafika szak, Berentz Péter mesterosztály, ötödév) munkájával találkozhattok.

A szerelem, a vágy kérdésköre társadalmunk egyik legvitatottabb témaköre. A mámor iránti eszeveszett hajsza ismétlődése olyan addikciót vált ki mindannyiunkból, amelynek ciklikus fogyasztása elkerülhetetlen. Vagyis, amelyre az asztal formai kialakítása utal, kívánjuk a mámort és ennek okán készek vagyunk feltálalni önmagunkat is.


Ács Kinga-Noémi: Appetible Attitudes 01 – The Table; 2020; olajfesték, fűszerek (bazsalikom, chili, cayenne- és fehérbors, kömény, oregánó, rózsabors, rozmaring), vászon, tükör; 90x60x60 cm; Fotó: Boldizsár Edit

Az Appetible Attitudes 01 The Table olyan installáció, amely négy 60x80 cm nagyságú fűszerfestményből áll össze, egymás mellé illesztve asztalt hoznak létre. Ez jelképezi a Z generációs kapcsolatteremtések folyamatábráját női szemszögből. Az asztal jelképesen a felszolgálásra utal, arra, hogy ugyanolyan gonddal tálaljuk fel magunkat testileg-lelkileg, hogy felfalhassanak, és amelyről végül szükséges eltüntetni a rendetlenséget, amit a lakoma résztvevői a következő étkezésig maguk után hagynak. A fűszer a figuratív jeleneteket keretezve a mű fontos motívumává és alkotóelemévé válik, hiszen többnek vágyfokozó hatást tulajdonítanak. A fűszernövényekhez kötődő hatás tudatosan kapcsolódik a cselekményszálhoz, viszont ez inkább keretezi a figurákat, minthogy teljes mértékben részese lehetne: illúziót, álomvilágot teremt. Olyan illúziót, amelyet a résztvevő újra- és újrakreálni kíván magának.


Ács Kinga-Noémi: Appetible Attitudes – The Cake; kevert torta alap, izomaltból (cukor) öntött tárgyak; kb. 10x30x30 cm; Fotó: Boldizsár Edit

Az asztal tetején található az Appetible Attitudes 02 The Cake, amely egy valós torta, tetején cukorból kiöntött női pipere kellékekkel, mint a borotva, a rúzs, a körömlakk, csattok és szempillafesték. Olyan eszközök, amelyekkel a nő szebbé, ápoltabbá, kívánatosabbá akarja tenni magát, csábítani szeretne.

A torta valós, megfogható leképződése, szimbóluma az alatta levő megfestett, kollázsolt illúzióval teli képek figuráinak.

Megsütjük a tortát, kikeverjük hozzá a tésztát, mindehhez a megfelelő mennyiség kell, hogy tökéletes legyen. Végül felöltöztetjük, elfogyasztjuk, és kezdhetjük elölről az egész folyamatot.


Amy Bantley a második világháborús ideológiát (1) vizsgálva arra jutott, hogy az étkezéshez kapcsolódóan a kutatók is komoly szerepet tulajdonítanak a nemek különbségének. Az étkezésben szereplő specifikus ételek nemek szerinti aspektusát vizsgálta és úgy találta, hogy a vörös hús férfias, míg a cukor inkább a nőiséghez köthető. Vagyis a figurákat körülvevő fűszer, amelyet a hús ízének felfokozására alkalmazunk, ez alapján válik indokolttá. A cukor viszont adaléka a tortának, amely magát a nőt, a nő helyzetét testesíti meg. Emellett Elisabeth Probyl a szexualitást összeköti a hússal. A húst magát is megfűszerezzük, akárcsak az életünket és intim kapcsolatainkat. Ezért állnak részben fűszerből is a festmények; a húst is (mint férfias alapanyagot) megfűszerezzük nőként. Az elfogyasztáshoz két fél kell, nőies és férfias elemek, ezek együttese adja a közhelyes, konzumált intimitást, ami jelen van társadalmunkban.


A képek folyamatábrája a nő készülődésétől kezdődően a levetkőzés pillanatáig mutatja be a cselekményt, ahol így újra kezdődik a szexuális aktus előkészületei. Ilyen a Z generáció intim kapcsolatainak kialakítása is, mivel az ingerküszöbük sokkal magasabban van az internet és a média által generált hatások miatt. Folyamatosan újabb és újabb impulzusokra van szükség. Erre világít rá Tari Annamária is, aki szerint az Y, Z generációnak olyan ingerhajhász életformája van, amely folyamatosan emelkedő ingerküszöbüket tekintve káros. Ennek kapcsán párhuzamba állítja a kapitalizmus fogyasztói társadalmát a rideg szülői magatartással, amely hatására az egyén önmagára van utalva.


A magányban az egyénnek szüksége van pótszerekre, pótcselekvésre, amely felé fordulhat a kiegyensúlyozottság hiánya okán. A családban az elégtelen szülői magatartás nyomán a személyiség jellemfejlődése csorbát szenved. Ebből adódóan felnőttkorában mindig küzdeni fog a kapcsolatokért vagy ellenük: ,,állandó szorongás és kötődési félelem tölti el, amelyek következtében egyéb csatornán beszerezhető pótkielégülést keres”. Bánki György Tari Annamáriával egyetértésben a családot tényleges problémák forrásaként jelöli meg. Szerinte ennek a problémakörnek aktualitása a felbomlott családi rendszerben keresendő. Minden hiányzik, ami a szükséges minta kellene legyen: stabilitás, nyugalom. A gyermek teherként éli meg jelenlétét ebben a rendszerben, úgy érzi szülei az ő létezése nélkül boldogabbak lehettek volna külön, ez hozza létre a nárcisztikus személyiséget, hiszen az emberi szervezet folyamatosan kompenzálni kívánja a felborult erőegyensúlyt.


Az énközpontúság miatt társas kapcsolatainkban sem vagyunk képesek együttműködésre, gátját szabja elköteleződéseinknek, ezáltal mély lelki kötődés és kielégítő intim kapcsolatok fenntartásának is. A fentebb már említett impulzus-hajhászás egyik fő oka a trendkövetes. A fogyasztói társadalom kihat a párválasztásra, lényegében, aki lemarad, kimarad, ,,minél többet, minél hamarabb”, a trend alkotta evidenciának megfelelően: ,,a szexualitás sem a szerelem szép velejárója” (Tari Annamária: Z generáció ) jelen társadalmunknak. A fogyasztás addikcióvá változik és ciklikusan lép fel életünkben.


Ez a körkörösség jelenik meg az asztal oldalain látható négy fejezet által, hiszen felöltözik valaki, hogy végül levetkőzhessen, amelyből újra fel kell öltöznie, majd kezdenie mindent elölről. Az asztal mégis négyzetes formai kialakítása a materiális világhoz való erős kötődést és prioritást jelképezi, amelyben mi is élünk.


Az installációban szereplő, egyben önmagában is működő objekt összekapcsolódása a nőies nyelvezetben, játékosságban, az étel mint médium és szimbólum használatában, illetve a Z generáció kapcsolati lélektanában összpontosul. Milyen mintát kapunk, ezt hogyan befolyásolják a szülői viselkedésformák? Ezek mellett kiemeli, milyen fontos szerepet játszik a személyiség fejlődésében a fogyasztói társadalom, amely az X generációs szülőt is leterheli. Ehhez mindemellett hozzájárul a fogyasztói társadalom erős szexualizáltsága, amelyet a média fokozottan befolyásol.


Ács Kinga-Noémi



(1) Arlene Volski Avakian, Barbara Haber: From Betty Crocker to Feminist Food Studies: Critical Perspectives on Women and Food; University of Massachusetts Press, USA, 2005

Felhasznált irodalom


Tari Annamária: Z-Generáció; Tericum Kiadó, Budapest, 2011

Bánki György: Legnagyszerűbb Könyv a Nárcizmusról; AbOvo kiadó, Budapest, 2016

Arlene Volski Avakian, Barbara Haber: From Betty Crocker to Feminist Food Studies: Critical Perspectives on Women and Food; University of Massachusetts Press, USA, 2005

A Műterem rovat továbbra is várja online bemutatásra is szánt alkotások fotódokumentációját (rövid leírással és technikai adatokkal), illetve írókedvű hallgatótársaink jelentkezését a kepzo.art@gmail.com e-mail címen. A beküldött munkák bekerülnek adatbázisunkba, amelyből válogatunk és értesítünk, ha aktuálissá válik a bemutatásuk.

0 comments

Recent Posts

See All