mizújs a héten?
Kiállítás nyílik a Deák Erikában és az acb-ben (ott rögtön kettő is), virtuális kerekasztal beszélgetés az egyetemprivatizációról, Nyitott Műterem a Trafóval, online rekulturalizmus esemény. Ez a hét is izgi lesz. 2021. 02. 15-21.
TIZENHATODIKA, KEDD
Egyetemprivatizáció: Miért - Kiért? – online esemény
Az esemény célja az elmúlt évek magyar oktatáspolitikájának áttekintése az ún. “privatizáció” kérdéskörének és a “Corvinus-modell” más egyetemekre való alkalmazásának tükrében. Az esemény szakszerű magyarázatot kínál majd ezekre a folyamatokra, emellett pedig az érintett diákok tapasztalatain keresztül is bemutatja majd azok hatásait. Elsődleges célunk a kapcsolódó kormányszándék, a "privatizáció" következményeinek, hatásainak feltérképezése lesz az egyetemi közösségekre nézve. Az eseményen egy szakértő (Radó Péter, CEU Center for Policy Studies) és három, az átalakítások által érintett egyetemeken tanuló diák fog beszélgetni egymással e témákkal kapcsolatban.
Az esemény moderátorai: Drótos Dominika (Titkos Egyetem) és Endrey Mátyás (Szabad Egyetem).
TIZENHETEDIKE, SZERDA
In Vitro címmel nyílik kiállítása Tarr Hajnalkának az acb Attachment-ben.
„Tarr Hajnalka (1977) In Vitro c. kiállításán szereplő, legújabb üvegmozaikjai az elmúlt három év felvetéseit foglalják össze. Tarr a fotó alapú képi és önreprezentáció lehetőségeit körüljáró fotószövésektől jutott el a szintén fotó alapú, repetitív, mozaikos képstruktúrákig. A kiállított művek központi motívuma a művész saját maga, tárgyai és alkotásai, amelyeket lebontva és új rendbe szervezve, ismétlés által nagyít geometrikus kompozíciókká. A kiállítás címe arra a biológiából ismert eljárásra utal, amikor a vizsgálati folyamat az élő szervezeten kívül, „üvegben” zajlik le, hasonlóan Tarr vizuális gondolatkísérleteihez, amelyeket üvegmozaikok formájában valósít meg.
Tarr az elemekre bontás, a dekonstrukció által a fotó médiumának dokumentarista jellege, valamint a képfragmentumokból felépülő új vizuális minőségek közötti feszültségre épít. Az akár több száz, kézzel vágott üvegmozaikból álló, idő- és munkaigényes alkotások jól illeszkednek Tarr gyakran repetitív, az alkotás folyamatát is érzékletesen megragadó, aprólékos technikai megoldásainak sorába.”
1068 Budapest, Király utca 76.
Nyitvatartás: keddtől péntekig 14-18 óra között
további infó és link az eseményhez
Gerhes Gábornak blackmirror címmel nyílik tárlata az acb Galériában.
„Gerhes Gábor (1962, Budapest) legújabb önálló kiállításán debütáló, fotókból és tárgyakból álló műtárgycsoportját több szálon fűzi össze. Egyrészt minden egyes kiállításra kerülő alkotás a művész védjegyének számító sötét és ironikus, de legalább annyira misztikus hangulatot is áraszt. Másrészt Gerhes Gábor elmúlt évtizedekbeli kiállítási gyakorlatához hűen a művész egy kvázi-narratívát is épít műveiből.
Már a kiállítás címe is egy többrétegű játékot takar, hiszen a fekete tükör a kortárs művészetelméletben széles körben elterjedt allegóriája korunk monitor-, és kijelző-centrikus valóságélményének. A realitásunk percepciója immár elválaszthatatlan a mobiltelefonok és a hordozható számítógépek képernyőjétől és digitális képkultúrájától, amiknek manipulatív áttételei egyre kevésbé transzparensek számunkra. Gerhes azonban nem csak ezt a referenciát hozza mozgásba kiállítása címével, hanem a XVIII. századtól főként az angol tájképfestészetben használt kellékre a konkáv, fekete tükörre is hivatkozik. Ezt a fekete tükröt, ami megváltoztatta a színek tónusait és a kor elvárásainak megfelelően „festőibbé” is tette a természetélményt Claude Lorrain francia festőről nevezték el, angol nyelvterületen „Claude glass”-nak, míg másutt Lorrain-tükörnek becézik. A fekete tükör allegória ezen mélységének köszönhetően válnak értelmezhetővé a kiállítás természeti képei és antik, klasszikus művészeti allúziói is, a szépség és a fenséges fogalmának abszolút kortárs felülvizsgálatán túl.
Gerhes kiállítása reflektál továbbá arra a széleskörű társadalmi tapasztalatra is, ami a humanizmus és a modernitás ember-eszményének kudarcáról szól. Ezzel összefüggésben a művek a munka fogalmának és státuszának kiürüléséről is szólnak, arról, hogy a teljesítmény és a hatékonyság szlogenjei paradox módon egyre szélesebb társadalmi rétegeket taszítanak magányba és sokrétű bizonytalanságba.”
1068 Budapest, Király utca 76.
Nyitvatartás: keddtől péntekig 14-18 óra között
további infó és link az eseményhez
TIZENNYOLCADIKA, CSÜTÖRTÖK
A sorozat tizenegyedik eseményén Gerhes Gábor műtermébe látogatunk el Nagy Gergely művészeti író, az Artportal.hu főszerkesztője vezetésével.
Gerhes Gábor (1962) Munkácsy Mihály-díjas képzőművész. 2006-tól a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média design szakán, 2010-től a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola fotográfia szakán óraadó tanár. Emellett a KREA fotó szak vezető tanára. Fotográfusi és képzőművészeti tevékenysége mellett tervezőgrafikával is foglalkozik.
Az utóbbi években készült művei különös tekintettel fókuszálnak a transzkulturális jelenségekre, a nemzeti identitásra és a kollektív tudatra. Középpontjukban a konstrukció, rekonstrukció, valamint a reprezentáció jelenségei állnak. Művészetének egyik alapvető fogása a gyanú folyamatos felkeltése, a művek és a valóság közötti viszony referencialitásának megkérdőjelezése, kibillentése. A kilencvenes évek sajátos humorral operáló fotóalapú konceptuális munkáit követően az elmúlt években a (művekre jellemző) balsejtelmes iróniát lassanként felváltotta destabilizáló kísértetiesség, valamint az egyre összetettebb referenciahálók beemelése. Gerhes sokrétű, a befogadót időnként komoly ismeretelméleti kihívások elé állító alkotói gyakorlata során több mű vagy műciklus kiindulópontját szövegek jelentik, számtalan magyar és idegennyelvű szöveges idézet, játék és átírás-átköltés is megjelenik alkotásaiban.
Néha az óceánnal merülök | Sometimes I Flow with the Ocean |címmel nyílik csoportos kiállítás a Deák Erika Galériában.
A galéria néhány hétre egy varázslatos, futurisztikus kertté változik, ahol a David Lynch Dűnéjének kietlen pusztasága olvad egybe az oázisok édenkertszerű bujaságával. Ebben a térben találkozik az elárvult női test, a vizet keresgélő virágszál és a saját környezetét újrateremtő és azt rózsaszín álomba burkoló képzelet világa.
A kiállítás címe alapvetően a jövőkép nélküli kortárs valóságokra, és az azzal szemben megjelenő elvágyódás és nosztalgia simulékony érzetegyüttesére utal. Múltunk fontos attribútumai a szemünk láttára tűnnek el és válnak emlékekké, az ember pedig egyre kilátástalanabb küzdelmet folytat az eddig ismert élet megőrzésére. A pandémia visszavonulásra, újragondolásra kényszerített, de közben azt is megmutatta, hogy időnként vissza lehet lassulni és pusztán csak alámerülni. A kiállított művészek másként reflektálnak a jelen felvetéseire, műveiken egyrészről a természet idillikus képe jelenik meg, annak egyszeri és megismételhetetlen ártatlanságával együtt, másrészről az ember által fel- és kiépített környezet bizonytalanságára, a világ manipulálhatóságára, a művészi szubjektum és identitás képlékeny létére utalnak.
A kiállításon szereplő művészek: Kalán Viktória | Kárándi Mónika | Rédling Hanna | Sztefanu Marina
A kiállítást Rieder Gábor művészettörténész nyitja meg, virtuálisan.
1066 Budapest, Mozsár utca 1. Nyitvatartás: szerdától péntekig 12-18 óra között
további infó és link az eseményhez
Társadalom, Kultúra, Ideológia @rekulturalizmus – a Bánkitó, az Auróra és az AZVLM online eseménye délután öttől.
A rekulturalizmus kutatás. A második beszélgetésünkön a kultúra és a művészetek helyét és szerepét keressük a társadalomban, és azokat a rendszerszintű folyamatokat vizsgáljuk, amelyek a társadmilag elkötelezett művészetekre hatnak.
A beszélgetés résztvevői: Erőss Nikolett (kurátor, OFF-Biennále) Szarvas Márton (Szolidáris Gazdasági Központ)
Moderátor: Perczel Júlia társadalomtudós, művészettörténész
Hogyan szerveződhetnek a művészeti csoportok, mik az érdekérvényesítés és a függetlenség lehetőségei, hogyan tudnak szemponttá válni az alkotói tevékenység során a társadalmi igazságtalanságok? Körkép az állami intézményekből és támogatások köréből kiszorult társadalmilag elkötelezett művészetekről, a kulturális szereplők társadalmi hatásgyakorlásáról, kapcsolódásáról szolidáris mozgalmakhoz, aktivizmushoz, nemzetközi hálózatokhoz, politikához, ideológiához, esztétikához.