mizújs a héten Londonban?
Az utóbbi két hétben minden múzeumi hírlevelére feliratkoztam, amire eddig nem, csak hogy elsőként értesüljek arról, amikor majd lehet jegyet foglalni a kiállításokra. A múzeumok Nagy-Britanniában a koronavírus pandémia miatt zárva vannak egy ideje, úgyhogy a május 17-i újranyitásuk régóta várt esemény. Annyira, hogy még szabadnapot is vettem ki az utána lévő napra, mert a hétvégi kiállításjegyek gyorsabban elfogytak, mint a pubokban foglalható kinti asztalok.
Az elmúlt hónapokban sok időm volt azon gondolkodni, hogy mit jelentenek a múzeumok, miért sokkal jobb élőben látni műtárgyakat, és már igyekszem nem haragudni magamra azért, hogy két nagyon unalmas kísérlet után feladtam az online kiállításokat. Így ez kevésbé kiállítás ajánló, sokkal inkább egy teljes(ebb) mondatokba öltött változata az ezalatt az idő alatt a telefonomba írt jegyzeteknek.
A Charlotte Perriand: The Modern Life kiállítás a Design Museumban nagyon érdekesnek ígérkezik. Perriand hitt abban, hogy a jó dizájn mindenkié, és dizájntörténeti szempontból is fontos enteriőröket és bútorokat tervezett. Korábban kicsit háttérbe szorult az őt körülvevő férfi tervezők miatt, de remélhetőleg ez a kiállítás majd segít abban, hogy egy szélesebb közönséghez is eljussanak az ötletei. A Design Museumot, mint fontos intézményt az interjúban is említettem. Nagyon izgalmas programot visznek, és az egyik legszebb londoni park szélén, egy 60-as évekbeli épületben van, amit John Pawson és az OMA újított fel a 2016-os megnyitóra.
Anthea Hamilton Leg Chair_Jane Birkin, 2011 perspex, brass, dyed wax, postcards, 7" vinyl 87 x 47 x 47 cm
© Anthea Hamilton. Courtesy the artist and Thomas Dane Gallery.
Photo courtesy Arts Council Collection.
A második fontos kiállítás amit nagyon várok igazából egyből kettő, egy Yorkshire-i kirándulásban összekötve. Két éve voltam először a Yorkshire Sculpture Parkban és teljesen beleszerettem abba, ahogyan a szobrok és installációk a tájba illeszkednek. A szoborparknak egy hasonlóan érzékenyen a tájképbe illő galériája is van, ami 2019-ben nyílt és a Feilden Fowles, egy feltörekvő, nagyon tehetséges építésziroda tervezte. Itt nyílik május végén a Breaking the Mould: Sculpture by Women since 1945 című kiállítás, amit nagyon várok.
1. Hepworth carving in the Palais de Danse, 1961. © Bowness, Hepworth Estate Photo: Rosemary Mathews / 2. Barbara Hepworth at work on the plaster for Oval Form (Trezion) 1963. © Bowness, Hepworth Estate Photo: Val Wilmer / 3. Barbara Hepworth with the Gift plaster of Figure for Landscape and a bronze cast of Figure (Archaean) November 1964. Photo: Lucien Myers
A szoborparkhoz nagyon közel eső Hepworth Wakefield lesz a hétvégi kirándulás második állomása, ami idén lesz tíz éves, és egy nagy Barbara Hepworth kiállítással nyílik újra, aki az egyik kedvenc szobrászom. Hogy kicsit hazabeszéljek, ez az egyik kedvenc David Chipperfield Architects múzeumom a Nagy-Britanniában lévők közül.
Ezek vannak a telefonomba írt milyen kiállításokra akarok menni jegyzet elején, de a hírlevél trükk annyira jól sikerült, hogy tudtam jegyet foglalni a V&A Bags: Inside Out kiállítására, a Royal Academy Tracey Emin / Edvard Munch és David Hockney kiállításaira, és a Tate Modern Zanele Muholi tárlatára is.
Mile Szandra