• MKE HÖK

Mi történik a Szenátuson?

Személyes beszámoló az elmúlt hónapok pár fontos, a HÖK-öt nagyban érintő történéséről a szenátusi üléseken.



AZ ELVESZETT HETEDIK HÖK DELEGÁLT


A Nemzeti Felsőoktatási Törvény százalékos arányban állapítja meg a HÖK delegáltak számát a Szenátusban, a Szenátus létszámának függvényében, de nem szeretnélek titeket ilyen számmisztikával untatni. Ez alapján a Képzőn ez 7,5 fő lehetne, a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya ennek megfelelően 7 delegált tagot ír. Az egyetem Szervezeti és Működési Rendje (SZMR), illetve a Szenátus Ügyrendje ezt felülírja, és 6 főre korlátozza.


Az egyetemünkön feltűnően magas a szenátusi tagok létszáma. Egy őszi ülés alkalmával a napirendi pontban csak a belépő tagok száma volt kiemelve. Így siklott el a figyelmünk afelett, hogy átírták a HÖK delegáltak számát hétről hatra, melyet megszavazott a szenátus.

A mostani HÖK megalakulásakor az egyetem vezetésének továbbított, hitelesített, elfogadott jegyzőkönyvben is hét tagot delegáltunk, ekkor ezt a hibát még senki nem emelte ki, pedig már életben volt a módosított szabályzat. Később teljesen más okból forgattuk a SZMR-t, amikor feltűnt ez a különbség. Sürgető emailünkre ekkor még legyintve elgépelésre hivatkoztak, ám hivatalos tájékoztatást nem tudtunk kapni, mert a Jogi osztály átalakulás alatt volt, a korábbi vezetője épp távozott, aki az előző HÖK elnöknek segédkezett a most aktuális HÖK Alapszabály összeállításában, így legitimizálva a benne szereplő hibás részt is. A Jogi osztály mostani vezetője pedig szintén csak legyintgetni tud, mert akkor ő még nem állt az egyetem alkalmazásában, mit tudhatna erről, és bár segített az SZMR módosítását ez ügyben érintő napirendi javaslatunk jogi hátterének biztosításában, a Szenátus valamennyi tagjának kifejtette kötelező jogi állásfoglalását, hogy kérésünk teljes mértékben megalapozott. Viszont hozzátette személyes véleményét – a Rektor asszonnyal karöltve –, miszerint ők nem támogatják a javaslatot, ugyanis a Szenátus létszáma már így is kirívóan magas az egyetem polgárságát tekintve.


Mindeddig nem tudtuk megfejteni ez miért probléma a hetedik HÖK delegált tekintetében, és miért nem az, amikor egy plusz oktatóról van szó, de szeretnénk hinni mind a jogi képviselőnk, mind a rektorunk szavának, hogy a hallgatók érdekeit tartják szem előtt.


Március 26-án a napirendi javaslatunk 13 igen, 14 nem, 1 tartózkodó szavazzal elutasításra került.



NYITOTT SZENÁTUSI ÜLÉS EGY ZÁRT TEAMS CSOPORTBAN


Az egyetem Szenátusának ülései nyitottak az egyetem valamennyi polgára számára. Tavaly március óta az egyetem vezetése képtelen eleget tenni ennek a kritériumnak, amely a Nemzeti Felsőoktatási Törvényben van szabályozva. A Szenátus rendszerint Teamsen ül össze, egy “informális szenátusi ülésen”, majd elektronikusan szavaz. Személyi szavazásokról szóló napirendi javaslatok esetén azonban jelenléti üléseket szükséges tartani, ugyanis ezekről titkosan szavazunk.


Talán emlékeztek páran a februári szenátusi ülés napirendjével kapcsolatos aggodalmainkra, amelyeket az ülésen számon is kértünk az egyetem vezetésétől.

Február 19-én azzal a kérdéssel kezdődött, az akkor kivételesen jelenléti Szenátusi ülés, hogy a HÖK közvetítheti e az ülést Teamsen, az egyetem polgárai számára. A 25 résztvevőből ekkor egyetlen ellenszavazatot kapott a felvetésünk, a Kancellár úrtól, mely személyiségi jogokra hivatkozva elegendőnek bizonyult a vétóhoz. Tudjuk jól, hogy a Szenátusi ülés a világ egyik legunalmasabb dolga, illetve a nulla felé konvergál azoknak az egyetemi polgároknak a száma, akik szabadidejüket ennek a párbeszéd hiányában lélektelen “szavazógépezet” működésének nézésével szeretnék tölteni, azonban a Kancellár úr valószínűleg nem. Ennek az ellentétnek az áthidalására javaslatot tettünk egy olyan módosításra, amely szabályzatban rögzíti, hogy veszélyhelyzet esetén a Szenátusi üléseket az egyetem vezetése köteles online is elérhetővé tenni.


Úgy éreztük minden fronton sérül a Szenátusi ülések nyíltsága, annak ellenére, hogy akkor még hatályban volt az a rektori kancellári együttes utasítás, mely szerint az egyetem nem látogatható a polgárai számára, kivétel a Szenátusi ülések, azonban szerettük volna, ha senkinek nem kell sem a saját, sem a Szenátus tagjainak egészségét kockáztatni azért, hogy azon egyszerű jogával éljen, hogy hallja milyen döntések születnek, amelyek meghatározzák az egyetemen töltött idejét.

A Teamsen tartott üléseken pedig még ennyi lehetőségük sem volt az egyetem polgárainak, ugyanis egy zárt “Szenátus” névre hallgató csoportban zajlott az egész, melyben azóta Sturcz János valamilyen számunkra teljesen érthetetlen okból a 20. századi egyetemes szobrászat I. nevű óráját tartja. Az egyetem vezetésének immáron egy év alatt nem sikerült kialakítani a rendszerét a szenátusi ülések hozzáférhetőségének, illetve kommunikációjukból azt szűrtük le, hogy nem is kívánnak foglalkozni vele. Viszont a mi ötletünket már csírájában megfojtották.


Ahhoz, hogy egy napirendi javaslatból, tárgyalt napirendi pont legyen a már említett Jogi és Humánpolitikai osztály véleményezésére van szükség, amely után a szenátus elnöke eldöntheti, hogy érdemes e a javaslat erre. A Jogi osztály vezetőjének, aki ekkor már az egyetemünkön dr. Polgár Antal, jogi állásfoglalása szerint, ez a javaslat személyiségi jogokat sért, amely felülírja a hozzáférhetőség jogát. Hosszas üzenetváltásaink alatt, amely leginkább szavaink szándékos félreértelmezése miatt volt szükséges, egy ponton az egyetemünk kancellára felhívta egyetemünk rektorának figyelmét arra, hogy amennyiben változatlan formában kerül előterjesztésünk napirendre, és amennyiben azt a Szenátus megszavazza, úgy ő a jogi állásfoglalás alapján értelmezett jogszabálysértéssel nem érthet egyet, nem ellenjegyzi majd a döntést, ami a szenátusi döntés érvényességének, illetve hatálybalépésnek feltétele.


Kérvényeztünk egy független jogi másodvéleményt, amely egyértelműen kimondta, hogy a személyiségi jogokra hivatkozni a témának az elkenése, a szenátusi tagok részvétele a szenátus ülésén, az egyetemi nyilvánosság előtti közszereplésnek minősül, ezért kép és hangrögzítés esetén, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§ (2) értelmében nincs szükség az érintett hozzájárulására, azonban ezt a levelünket már figyelmen kívül hagyták. A javaslatunk nem került napirendre.

Többször kértük az egyetem vezetését, hogy tegyék nyilvánossá a valóságban is a Szenátus üléseit, azonban egyértelmű válasz egyik esetben sem érkezett. Legjobb tudásunk szerint ez a probléma az ország több egyetemén is előkerült, azonban érdemi lépések nem születtek ezzel kapcsolatban.



“A MAI REKTORVÁLASZTÁSON CSALÓDOTTSÁG ÉS KÉZFERTŐTLENÍTŐ SZAG VOLT.”


A Szenátus az egyetem döntéshozó testülete.

A rektor a szenátus által választott vezető, a kancellárt a kormány nevezi ki, feladata az egyetem gazdasági működtetése. Mindketten tagjai a szenátusnak.


A Képző Szenátusa Erőss Istvánt állította rektorjelöltként. Ezt megelőzte a Rektorválasztást Előkészítő Bizottság (REB) által körbeküldött rektori pályázatok tüzetes áttanulmányozása, illetve egy nyílt fórum is, ahol megválaszolták felmerülő kérdéseinket, valamint részletesebben is ismertették pályázatukat a jelöltek.

A HÖK tartott egy nyílt HÖK gyűlést a hallgatókkal, a beérkezett pályázatok megvitatására, és egy kérdőívet is körbe küldtünk a fórum után, amiben egyetlen döntést kellett meghozni, hogy ki legyen a következő rektorunk.


Ugyanezen az ülésen elfogadta a Szenátus a REB beszámolóját(?), amelyben olyan finoman voltak melléfogalmazva a történések, hogy aligha lehetett vitába szállni vele. A nyílt fórumra előzetesen beérkezett kérdéseket a pályázók megkapták pár nappal a fórum előtt, M. Tóth Éva a Bizottságban bízva, ezeket írásos formában is szerette volna az egyetem polgárai számára eljuttatni. Ennek akadályát akkor még nem látta a REB, a fórum további részében mindenki, köztük a pályázó is abban a hitben volt, hogy a válaszok kiküldése megtörténik.


Erőss István három nap haladékot kapott ugyanazon kérdések írásban történő megválaszolására, amelyekre elméletben már a fórumra is felkészült. A REB által megadott határidő előtt 5 perccel küldött levelében szakmai elfoglaltságaira hivatkozva közli, hogy a kérésnek nem tud eleget tenni, és kérvényezi, hogy esélyegyenlőség címén a másik pályázó válaszainak kiküldése se történjen meg. A REB ekkor néhány kusza email váltás és telefonbeszélgetés után arra a döntésre jut, hogy Erőss István kérésének eleget tesz.

Vajon az esélyegyenlőség csak ebből a szempontból értelmezhető? M. Tóth Éva a rektorválasztás előtti estén, még mindig teljes bizalommal a REB-ben aggódva érdeklődik válaszai hollétéről, ugyanis semmilyen tájékoztatást nem kap kérése megtagadásáról. Tematizálja a problémát, hogy így az ő szavahihetősége sérül, ugyanis az egész fórum alatt erre a dokumentumra hivatkozik, amelyben összegzi, kifejti pontos állásfoglalását. A REB-ben belül ellentétek támadnak, a HÖK delegált tagja és a Jogi Osztály vezetője között, amelyekre nincsen egyenes megoldás. M. Tóth Éva írásos válaszai nem kerülnek kiküldésre, tájékoztatást nem kap a miértjéről. A szenátusi ülésen a REB említett furcsa beszámolójának részleteire rákérdezve a HÖK homályos választ kap, jogi fordulatokkal, melyből aligha derül ki bármi.


A bekezdés címe nem a választás eredményére vonatkozik, hanem annak ismételten ködös mikéntjére. Arra, hogy oktatóink a Szenátus soraiban szemforgatva fordulnak el, amikor egy HÖK delegált kér szót, azzal a szándékkal, hogy tisztázzon egy felmerült helyzetet, vagy új nézőpontból világítsa meg a beszélgetést. “Jaj, a HÖK már megint akadékoskodik.” Nem értik az oktatóink, hogy miért olyan fontos nekünk a történeti hűség, miért kérjük ki magunknak, amikor “gyerekeknek” titulálnak minket. Az ördög a részletekben rejlik?

Nem szeretnénk, hogy az elmúlt évek rossz tapasztalatai az egyetem vezetésével határozzák meg kapcsolatunkat az új rektorral. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy munkakapcsolatunk hasznos és eredményes legyen. De mindenekelőtt tiszta, mind a kommunikáció tekintetében, mind a közös feladataink megvalósításában.


0 comments

Recent Posts

See All