• Balogh Kristóf József

Önarckép négy tüntetőként

Az április 19-23 közötti Infosztrájk az egyetemi autonómiáért egy egyetemeken átívelő, oktatói és hallgatói összefogással megvalósuló információs megmozdulás. Az alábbi mű bemutatása, a tegnapihoz hasonlóan az Infosztrájkhoz csatlakozik, az infosztrajk.hu-n szintén megjelenik.

A couch protest magyarul „fotel-tüntetés”, az a jelenség, amikor valaki a lehető legminimálisabb erőbefektetés árán igyekszik kiállni egy politikai vagy társadalmi cél mellett. Az ilyen jellegű szerepvállalások többnyire online aláírásgyűjtésekben, a szociális médián keresztüli posztolásban vagy lájkolásban fulladnak ki.


Grinberg Daniella: Couch protest/protesters; 2020, makett terv, hatszögű fakonstrukció, 6 db fekete-fehér print, 23x15cm

Grinberg Daniella, Couch protest/protesters című alkotásához felkért négy, élethelyzetükben hozzá hasonló nőt, hogy álljanak neki modellt. A fotózáson úgy állította be őket, mintha egy tüntetésből kiragadott alakok lennének. A képeken keresztül modelljei és saját maga viszonyát is vizsgálta egy elképzelt megmozdulással kapcsolatban. Úgy véli, egy tömeges tüntetésen való részvétel hasonló erővel bír, mint egy koncertélmény. Az ember alapvetően fél az idegenektől és a váratlan érintésektől. Ez nagyjából minden, ami minket egy álló koncerten fogadhat, mégis élvezzük. A csordaösztön mindnyájunkban erősen él. Vágyunk a közösségre és a megerősítésre, hogy tudjuk: “igen, jó helyen vagyunk és végül is jó, hogy jöttünk”. A zene élvezete vagy egy közös cél melletti kiállás egységet, közösséget teremt. Egy közeget, melyben feloldódhatunk.



Viszont mi van, ha nincs bennünk valódi érdeklődés? Ha csak azért tesszük, amit teszünk, mert a csordaösztön azt diktálja? A kép modeljeiből pont ez a mélyebb elhivatottság hiányzik. A couch protest lényege, hogy felületes. Egy lájk vagy egy új, szolidaritást vállaló filteres profilkép talán nem változtat semmit, de mégis megnyugodhatunk, hogy hozzájárultunk az ügyhöz.

Grinberg Daniella azt vizsgálja, vajon a döntéseink, és általában az ellenállásunk mennyire autonóm vagy mennyire egy külső kényszerből fakad. Képein a tüntetők tábláin nincsenek szavak, nem állnak ki semmi mellett, a pózokat is csak a kapott instrukciói alapján vették fel. Ahogy a felszínes posztolók, a kép modelljei is egy láthatatlan utasításra cselekszenek.

Érdemes elgondolkodnunk saját indítékainkon is, és ha nem találjuk őket, azon, vajon kinek az érdekei szerint cselekszünk.


Grinberg Daniella: Couch protest/protesters; 2020

Itt megemlíteném Maurer Dóra V. május 1-jei felvonulása mesterséges talajon (1971) című munkáját, ami bár fél évszázaddal korábban készült, mégis nagyon hasonló kérdésekkel foglalkozik. Maurer a munka ünnepét beviszi a stúdióba és dokumentálja. A művész önállóan, méghozzá az általa létrehozott mesterséges talajon teljesíti a felvonulási kötelezettségét. A körpályán haladó, ezért vég nélkül folytatható és céltalan mozgás csak többedmagunkkal hatásos. A május elsejei vonulást, ahogyan más állami ünnepet is, tilos volt kihagyni. A zárt, semerre sem vezető mozgás jelképezi, milyen korlátozó és elnyomó volt az akkori rendszer. Grinberg munkáját a internet-kultúra és a közösségi média inspirálta. Képei a egy installációban kapcsolódnak össze.

A közösségi oldalakhoz hasonlóan, az alakok látszólag összetartoznak, mégis mind a saját elszeparált valóságában létezik. Az ő kiállásuk ugyanolyan magányos, mint Maurer felvonulása.

Ahogy a művek is rávilágítanak, a hatalomnak és az ellenkultúrának is ugyanolyan vakon be lehet hódolni. Vajon egy közösség részeként mennyire cselekedhetünk autonóm egyénként? Grinberg Daniella munkája figyelmeztet arra, hogy mindig álljunk kritikusan egy ügyhöz, viszont saját motivációinkkat is mindig vizsgáljuk felül. Illetve cselekedeteink súlyával is legyünk tisztában.


A couch protest, bár szinte minimális hatással bír, mégiscsak kiállást jelent valami mellett. A közösségi felületeken való aktivitás talán közvetlenül az ügyhöz keveset tesz hozzá, közvetetten mégis nagy erővel bír, mert láthatóvá teszi a jelenséget. 2009-ben egy dán pszichológus, Anders Colding-Jørgensen létrehozott egy Facebook-csoportot egy álhír köré, miszerint a koppenhágai városháza el akarja bontani a történelmi jelentőségű Stork szökőkutat. Az első nap százhuszonöt felhasználó csatlakozott a csoporthoz majd rövid időn belül elérték a huszonhétezer ötszáz tagot. Ebből is látszik, a közösségi médián mennyire „nevetségesen könnyű tömeget alkotni” (Clay Shirky).


Grinberg Daniellát tehát az érdekli, mennyire tudatos és őszinte egy kiállás, illetve, hogy az egyén mennyire tudja megőrizni autonómiáját egy tömeg részeként. Nem hiába választotta modellül ezeket a személyeket, akikben lát magából valamit. Bennük keresi önmaga tükrét és a választ arra, hogy vajon ő tudatosan vesz-e részt egy ellenállásban vagy csak utasításra cselekszik.


Balogh Kristóf József

A folyóirat következő témája a Vénusz updated nőiség, női test, feminizmus hívószavak köré épül. Várjuk írásaitok ezzel kapcsolatban, illetve ha bármilyen más képzőművészeti kérdésről, aktuális kiállításról vagy arról, ami mostanában foglalkoztat Titeket, szívesen írnátok, keressetek minket a kepzoblog@gmail.com e-mail címen! Ha szerettek írni, de nem tudjátok miről, akkor segítünk!


Recent Posts

See All