• Ágnes Keszegh

Tizenegy + egy: Liksay Csenge Gyopár

A Budapest Pride tevékenységét támogatva a Képző Online Folyóirat aktuális témája a queer művészet, melynek kapcsán alkotók és művek bemutatásával reflektálunk a queer art helyzetére a hazai és a nemzetközi színtéren.


A 11+1 Liksay Csenge Gyopárral a középpontban. Munkáiban egymásra talál a középkori táblaképfestészet és a „high-fashion”.


 

Miért kezdtél el művészettel foglalkozni?

A nővéremet utánoztam. Viccen kívül, másfél évvel idősebb nálam, így ő kezdett el korábban művészettel foglalkozni. A MOMÉ-ra ment textil szakra, ezért abba az intézménybe már volt betekintésem, de hozzám nem állt közel az iparművészet akkoriban. A képzőről csak annyit tudtam, hogy bekerülni nehéz, de elvégezni könnyű. Nagyon mélyen romanticizáltam azt a koszos kezű, csúnya pulcsis, Kociban ülős esztétikát, ami öt éve a képzős életérzést jelentette.


Elsőéves hallgatóként rá kellett jönnöm, hogy hozzám sokkal közelebb áll a precíz, steril munkafolyamat és környezet. Akkor kezdtem rájönni, hogy mit jelent a képzőművészet, a klasszikus technikákon túl. Bár ez inkább egy teoretikus heuréka pillanat volt, ezzel párhuzamosan médiumok terén elkezdtem tágítani az eszköztáramat. Ekkor alakult ki az a munkafolyamat, amit a mai napig követek. A kiindulópont mindig egy probléma vagy kérdéskör, ami aktuálisan foglalkoztat, amiknek a megfejtéséhez keresem a megfelelő eszközt. Az műtárgy elkészítése ezek után csupán kivitelezés, aprólékos mestermunka, amely során az elméleti háttér is kikristályosodik.



Aktuálisan mi foglalkoztat leginkább?

Jelenleg a diplomamunkám vonalán dolgozom tovább, ami keresztény teológiai kérdések tematizálása feminista és képzőművészeti szempontból. A diplomamunkám a Conceptio per aurem dogma ábrázolása volt Éva és Mária párhuzamán keresztül, figyelembe véve a festészeti előképeket és a szigorúan vett keresztény ikonográfiát.


Most szintén teológiai témában dolgozom az Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztiválra, ahol az EU4Art (European Universities for Art: négy európai képzőművészet egyetem szövegsége, amelynek a Magyar Képzőművészeti Egyetem is tagja – a szerk.) keretein belül Mélyi József kurátori vezetésével készítünk élőképeket a fesztivál témájára, ami 2022-ben a megújulás. Ezen kívül egy Mária tematikájú kiállításra is készülök ugyanott, szintén élőképpel.


Egy éve kezdtem el műkörmös technikákat használni a művészeti tevékenységemben, idén végeztem el a Kézápoló és műkörömépítő OKJ-t. Ezeket az élőképeket hasonlóan rendezzük, mint egy divatfotózást, az ikonográfiai szabályokat figyelembe véve tervezzük meg a kompozíciót, a ruhákat, a kellékeket, a körmöket és a sminket. Ehhez jól jön a szépségiparban sminkesként szerzett hat éves tapasztalat is.




Régóta foglalkoztat a magasművészet és a „high fashion” kapcsolata és egymásból következése, ami napjainkban egyre inkább foglalkoztatja a kortárs művészeti közeget is. Egyre gyakoribbak a tervezők és képzőművészek közötti kollaboráció, az instagramon burjánzanak azok a körmösök és sminkesek, akik nem kívánnak többé eleget tenni a magunk által felállított szépségideáloknak és médiumon, szakmán belüli korlátoknak. A „nail art” ma már valóban nevezhető művészeti alkotásnak, hiszen sokszor átgondolt elméleti háttér és koncepció áll egy-egy köröm szett mögött, ami inkább nevezhető kisplasztikának vagy ékszertárgynak, mint szépészeti eljárásnak. Magyar Eszter sminkes például szép karriert futott be a @makeupbrutalizm nevű insta profillal, amin különböző társadalmi kérdéseket feszeget a smink médiumán keresztül. Vele a Gucci például nem mint sminkessel, hanem mint művésszel kollaborált.



Ki- és mi inspirál?

Szeretem magamat a művészeti közeg megszokott komfortján kívül helyezni, mivel hajlamosak vagyunk megnyitó bort nyalogatva egymást fényezni és mindenki mást kritizálni. Emiatt szerintem az alkotások is langyosodnak, kevésbé hitelesek, ha az alkotók a saját zárt, közös kutacskájukból merítenek. Nagyon érdekelnek azok a szakmák, amik magas szintű kézügyességet igényelnek és egy élet gyakorlata kell a mesterszintű elsajátításukhoz. Ilyen a műkörmösség is, aminek a technikáit remekül be lehet építeni az alkotási folyamatba. Elvégre a fő alapanyaga a polimer műgyanta, ami egy remek anyag az aprólékos munkához. A különböző effektporok és -fóliák, mágneses lakkok, rögzíthető domború elemek használatát leginkább az oltárképek és középkori táblaképek festészeti technikájához tudnám hasonlítani, ahol a festészet és az aprólékos domborműszerű ötvösmunka mind a képalkotási folyamat fontos része.



Hogyan jelenik meg a queer esztétika a művészetedben?

Nem tudom mit jelent a queer esztétika, ha van ilyen. Én inkább az elméleti oldalát fognám meg a queerségről való gondolkozásnak. 2021-ben készítettem egy fotó sorozatot Makeup as Bigdick Energy címmel. Öt fiú vett részt a projektben, akik szexuális beállítottságuktól függetlenül viseltek sminket a fotózás erejéig (volt, aki el is vitte). A sminkek egyike sem volt a klasszikus értelemben vett szépítő, idealizáló smink, olyan look-ot igyekeztem tervezni nekik, amit szívesen hordanának, nem érzik idegennek vagy kellemetlennek azt, ahogy a smink megváltoztatja a külsőjüket. A cél az volt, hogy elkapjuk azt a vékony határt, ahol a férfias kisugárzástól nem elvesz a smink hangsúlyos jelenléte, hanem ráerősít. A sminkelés uniszex gesztus, egy módja annak, hogy reprezentáld magad mások előtt és magabiztosan viseld a megjelenésed. Férfiként sminket vagy géllakkot, műkörmöt viselni egyre elfogadottabb – hálistennek. A smink és a körmök viselése bármilyen formában nagy adag egészséges önbizalmat igényel, ugyanakkor építi is azt. Kár volna ettől megfosztani a férfiakat csak azért, mert pár száz éve nem ők hordják a magassarkút.




Mi okozza a legnagyobb kihívást az alkotás során?

A lustaságom. Bár a megfelelő szakirodalom felkutatása is elég nagy kihívás, ha nem vagyok ismerős az adott témában és nem tudom honnan induljak el. Jó lenne, ha létezne egy adatbázis, ami mindenféle akadémiai témához megadja az elkerülhetetlen alap szakirodalmat, amik alapján már könnyű tovább kutatni. Lehet létezik ilyen, csak lusta voltam utánanézni.


Szerinted mi adja egy mű értékét?

Ez nálam egy több tényezős felállás. Fontos a munka hátát támasztó koncepció, de ugyanannyira fontos az esztétikai érték is, amit képvisel. A kettőnek nem kellene kizárnia egymást. Én őszintén kivagyok az olyan alkotásoktól, amikre rossz ránézni, és nem azért, mert csúnyák, hanem mert unalmasak. Egy értékes műalkotásnál elengedhetetlen a kivitelezésben való igényesség, a minőségi, időtálló alapanyag. Ebből a szempontból régimódi vagyok, amikor még képeket festettem, szerettem minőségi alapanyagokkal dolgozni és egy hónapot szánni a vászon elkészítésére. Ez persze nem olcsó mulatság, de szarból nem lehet várat építeni. Természetesen az előbb felsoroltakat félretéve, a piac határozza meg egy mű értékét.




Milyen szerepet tölthet be egy művész a társadalomban?

Bármilyet, Bármennyit.


Ha nem művészettel foglalkoznál, akkor?

Nagyon szerettem volna bába lenni, legalább egyszer le akarok vezetni egy szülést. Lehet ez a következő szakma, amit megszerzek a cukrászdíszítő után.


Mit olvastál utoljára?

Jean-Luc Nancy: Noli Me Tangere



Fejezd be a mondatot: A művészet...


a legdrágább hobbi.



Hogyan képzeled el az életed tíz év múlva?


Toyota Celica-ból szállok ki Manolo Blahnik cipőben, amikor megyek doktorit védeni.

+ Mi lenne számodra a polgárpukkasztás elképzelt maximuma?


Nem szeretem a polgárpukkasztást, szerintem ízléstelen – főleg ha maximalizálva van. Annál inkább kedvelem azt a fajta határfeszegetést, ami a kacérkodáshoz hasonló. Rálépni a határra, de ügyelve arra, hogy egyik oldal irányába se történjen markáns elmozdulás.

0 comments

Recent Posts

See All